Gettófal Emlékmű

 

A Király utca 15. szám alatti ház számos történtet rejt, ezek közül talán a legláthatóbb a vészkorszakhoz, és azon belül is az 1944 telén felállított budapesti gettóhoz kapcsolódik. Az épület hátsó udvarán állt a Rumbach Sebestyén utcától a Nagyatádi Szabó (ma Csányi) utcáig húzódó gettó fala. Helyén ma, két világ találkozási pontján, a romos Király utcai ház és a luxuslakóparknak otthont adó Gozsdu udvar között találjuk azt az emlékművet, mely az egykori budapesti gettó falát imitálja.

A gettó emlékművet a Király utca felől tudjuk megközelíteni, végigsétálva a romos előtéren és belső udvaron. A szebb napokat is látott romantikus sarokbérház a szabadságharc idején, 1848 és 53 között épült Pollack Ágoston tervei alapján. Egészen a második világháborúig virágzó élet, és számos izgalmas történet fűződött a házhoz. 1861-ben itt nyitotta meg kapuit a német kuplékat és kabarékat játszó Kék Macska mulató. A Feistinger dalcsarnokként is ismert szórakozóhely a századfordulóra meglehetősen rossz hírnévre tett szert, Mikszáth Kálmán és Jókai Mór is igen rossz fényben tüntetik fel írásaikban. Később, a 20-as évek elején szintén a 15-ös szám alatt nyílt meg az Ankert kávéház. A ház, ahogy az egész Király utca és a zsidó negyed élte színes, mozgalmas életét egészen a 40-es évekig.

A nyilas hatalomátvétel után, 1944-ben novemberében jelent meg az a rendelet, mely a gettó felállításáról és a főváros zsidónak minősített polgárainak gettóba zárásáról szólt. 12.000 ezer keresztény kiköltöztetésével és 40.000 zsidó erőszakos beköltöztetésével december elején felállították a gettót. A kevesebb mint fél négyzetkilométeres fallal és palánkokkal körbevett területre közel 70.000 embert zsúfoltak össze, akiket szabad mozgásuktól, minden vagyonuktól és, ami a legfontosabb, emberi méltóságuktól teljes mértékben megfosztottak.

A gettó egészen a szovjet hadsereg megérkezéséig és felszabadításáig, január 18-ig állt. Ezalatt a körül-belül másfél hónap alatt az embertelen körülményeknek, a betegségeknek, az éhezésnek, valamint a karhatalmi erőszaknak több ezer ember esett áldozatul.  A negyed főtere, a Klauzál tér, illetve a Hősök temploma melletti kert vált az életüket vesztett zsidók tömegsírjává. A gettó felszabadításakor több ezer temetetlen halott feküdt az utcákon.

A gettófal utolsó érintetlen darabja egészen 2005-ig változatlanul a Király utcai- és a mögött lévő Holló utcai ingatlan telekhatárán állt. A Holló utcai ház lebontásával a fal is eltűnt, melynek utolsó darabjait is elhordták a Gozsdu udvar építésekor. A fal végleges eltűnésének hazai és nemzetközi visszhangja lett, a tiltakozások hatására 2010-ben felállították a ma is látható emlékművet.