Mikve

 

A Kazinczy utca 16. alatt található Budapest és Magyarország egyetlen működő mikvéje, vagyis rituális fürdője. A második világháború előtt még az Orczy-házban, a Paulay Ede utcában és a ma is működőtől nem messze, a Kazinczy utca 40-ben is működött egy-egy mikve. Ez utóbbiba a háború alatt a holttesteket helyezték el, később pedig lebontották. A még ma is működő mikve építtetését 1925-ben kezdte meg a pesti ortodox zsidó hitközség, és 1930-tól lehetett látogatni.

A rituális fürdő több szempontból is fontos szerepet tölt be a zsidó vallás gyakorlásában. A vallási előírások szerint a nőknek minden hónapban el kell látogatniuk ide a nidda (a férjtől történő hétnapos elkülönítettség) végén, és meg kell merítkezniük. Vallásos férfiaknál szokás egyes ünnepek előtt ellátogatni a mikvébe. Továbbá a zsidó vallásba betérőknek is kötelessége az alámerülés. A mikvebeli szertartás célja egyfajta lelki megtisztulás.

A mikve használatára vonatkozóan szigorú szabályok vannak. A rituális fürdő vize csak természetes vízből állhat, a Kazinczy utcai épület tetején esővíz gyűjtő tartályok, az udvaron pedig egy kút található, melynek vizét úgy tették kóserré, hogy 1000 liter vörösbort öntöttek bele, majd ezt szivattyúzták ki míg tisztává nem vált a víz. Ezen túl megfelelő méretűnek kell lennie a fürdőnek, ugyanis a rituális alámerülés során a víznek a fej tetejéig kell érnie. Az alámerülést meg kell előznie egy nagyon alapos tisztálkodásnak, a mikve vizébe csak így lehet belépni.

Szokás az edényeket is elvinni a mikvébe „kikaserolni”, azaz alkalmassá tenni a kóser konyhában történő használatra.