Zsidó Hitközség

A Síp utca 12. alatti épületnek hosszú időre visszanyúló története van. 1758-ban Wildmann Gassenak hívták ezt az utcát, később Pfeifer utca lett. Ezt a nevet az egyik itt élő családról kapta, és csak később nevezték el Sípos utcának, majd Síp utcának. A XIX. században első sorban dohánygyáráról volt ismert. Az itt álló házakat jó hírű építészek tervezték, ezen kívül több regény is született, melynek a Síp utca fontos helyszíne, például a Szilvási Lajos emlékeit feldolgozó Albérlet a Síp utcában című mű.

De miben emelkedik ki a 12-es szám a többi ház közül? Az épületet 1841-ben vásárolta meg a Pesti Izraelita Hitközség. A hitközség az 1848-49-es szabadságharcot nagyban támogatta, pl. kamatmentes kölcsönt adott, hadi célokra gyűjtést rendezett, felszerelte az önkéntes zsidó honvédeket. Emiatt egyébként Schwab Löb főrabbit heteken át fogva is tartották a Neugebäude (Újépület) nagy börtönében.

A kiegyezést követő gazdasági fellendülés következtében a gazdaság, a hitközség anyagi helyzete is javult. Ekkor, a XIX. század végén építették a Síp utca 12. alatt álló épület eklektikus stílusban. A második világháború után 1950-ben foglalta el itt ismét helyét a budapesti és a Magyarországi zsidó közösségek képviseleti testülete, a Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK), ami a teljes zsidó vallási élet felügyeletére volt hivatott. A MIOK utódja lett a ma is itt működő Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a MAZSIHISZ.

Az épületegyütteshez tartozik a Wesselényi utca 7. szám alatti épület is, melynek homlokzatán látható az Izrael tizenkét törzsét jelképező dombormű. Szintén a Wesselényi utcai szárnyban található a Goldmark terem, ami a II. világháború alatt, a zsidóüldözés miatt ellehetetlenített művészeknek adott fellépési és megjelenési lehetőséget. 1938 és 1944 között több mint 1500 előadást rendeztek ebben a teremben.

A zsidó képviseleti szervezeteken kívül, számos más zsidó közösségi szervezet és intézmény is megtalálható a hitközség épületeiben. Így például a Budapesti Rabbinátus, a temetkezési ügyekkel foglalkozó Chevra Kadisa, az amerikai JDC irodája, a Magyar Zsidó Levéltár, valamint az Új Élet, a zsidó hitközség lapjának szerkesztősége is.