Kóser húsbolt

 

A Dob utca 35. szám alatt, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség székházának épületében található Budapest és egész Magyarország utolsóként fennmaradt, egyetlen kóser húsboltja. A körül-belül 100.000 fős magyarországi zsidóság körében mára csupán néhány száz kóser háztartást vezető, vallásos családot találunk. A Dob utcai húsbolt (hagyományos elnevezéssel hússzék) ezen családok igényeit igyekszik kielégíteni kóser húskínálatával.

A háború előtti pesti zsidóságnak nem okozott nehézséget kóser élelmiszerek beszerzése: számtalan kóser pékség, élelmiszerbolt, hússzék kapott helyet Belső-Erzsébetvárosban és más kerületekben is. Egészen a második világháborúig a Kazinczy utcában és a Dob utcában több kóser húsüzem, füstölő és húsbolt is működött. (Többek között a mai Ellátókert és Kőleves Vendéglő helyén is.)

A vallásos zsidó élet egyik központi eleme a kóser étkezés, melyet elsősorban tórai parancsolatok szabályoznak. (5 Mózes 12, 14) A kóser szó héberül megfelelőt, helyeset jelent. A kósersági szabályok egyrészt vonatkoznak a fogyasztható ételekre, elsősorban az állatokra (5 Mózes 14:3-21), másrészt ezeknek az állatoknak a levágására és feldolgozására (5 Mózes 14:16), valamint az ételek fogyasztásának módjára (5 Mózes 14. 21). Az Európában fogyasztott húsok közül fogyaszthatónak minősül a marha, a baromfi és a pikkelyes halak. Ugyanakkor tiltás vonatkozik az állatok egyes testrészeinek elfogyasztására. A gyümölcsök és zöldségek általában kósernek minősülnek, hacsak nem rohadtak, férgesek vagy nem érintkeznek nem kóser étellel. A kóser háztartásban szigorúan elkülönítve fogyasztják a tejes és húsos ételeket, valamint az ezek tárolásához, elkészítéséhez vagy fogyasztásához használt eszközöket is – ez a szabály az alábbi tórai parancsolatban gyökeredzik: “A gödölyét ne főzd meg anyja tejében.” (5 Mózes 14:21). A gyakorlatban tehát aki kóser háztartást vezet külön hűtőt, sütőt, étkészletet használ a húsos és tejes ételekhez. Az úgynevezett párve (semleges vagy páros) ételek húsos és tejes ételekkel is fogyaszthatók – ilyenek pl. a gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék vagy a tojás.

Az ételek mellett a fogyasztható italokra is vonatkoznak kósersági szabályok, különös tekintetettel a szakrális szerepe miatt fontos borra. A második világháborúig számos kóser borkimérés volt Belső-Erzsébetvárosban, egyik legjelentősebb ezek közül a Klauzál téri volt.

A kóser hús előállítása egy meglehetősen szigorúan szabályozott és ellenőrzött folyamat, melyhez több ember munkájára van szükség, mint a nem kóser húsok feldolgozásához. A kóser vágást úgynevezett sakter végzi, aki az állat nyakát egy vágással, az elősírásoknak megfelelően, metszi el. Ezek után az állat teljes kivéreztetése következik – a kóser vágás legfontosabb szabálya, hogy a feldolgozott húsban nem maradhat vér, ez ugyanis tisztátalannak minősül a tórai parancs szerint.

A csomagolt kóser húsra, ahogy más kóser termékekre egy rabbi vagy rabbikar által használt pecsét (hekser) kerül, mely igazolja, hogy az adott élelmiszer megfelel a kósersági szabályoknak. A nem kóser élelmiszert (a szlengben szintén elterjedt) tréfli szóval jelölik.