Ortodox Zsidó Hitközség

 

A Dob utca 35. szám alatti ház a Kazinczy utcai zsinagógához kapcsolódó épületegyüttes része, többek között, az ortodox zsidó hitközség székházának ad otthont. 1912-ben épült Löffler Béla és Löffler Sándor tervei alapján, egy évvel a zsinagóga előtt, ahogy a homlokzat földszinti részén látható pecsétszerű féldombormű is utal rá.

A pesti ortodox hitközség közvetlenül az 1868-69-es ortodox-neológ szakadás után jött létre 1873-ban. Ettől kezdve indult virágzásnak a budapesti ortodox zsidóság, s ez a virágzás egészen a második világháborúig tartott. A XIX. század utolsó évtizedeiben egyre bővült az ortodox hitközség intézményrendszere és infrastruktúrája (zsinagógák, iskolák, egyletek, egyéb vallási intézmények), mígnem ezeket is sorra kinőve fel nem építették a Dob utca és Kazinczy utca közötti épületegyüttest, helyet adva minden olyan szervezetnek, intézménynek, boltnak, mely a hagyományos vallásos zsidó élethez szükséges. Itt kapott helyet a zsinagóga mellett, egy másik imaház, a közösség iskolája, jesivája (zsidó tanház), a hitközség által fenntartott egyletek, népkonyha, szolgálati lakások stb. Mindezekkel szinte már-már saját falut teremtett magának a közösség. Ezt a fajta bensőséges, intim és némileg zárt világot még ma is megtapasztalhatjuk, ha a Dob utcai átjárón, a belső udvaron keresztül közelítünk a zsinagógához.

A Dob utcai hitközségi központ megépüléséig a közösség által fenntartott intézményrendszer meglehetősen széttagolva, területileg is elszórva működött. Addig az ortodox zsidók első számú zsinagógája az Orczy ház udvarán bérelt imaház volt. A hitközség szerény méretű iskolát tartott fent 1873-tól, valamint 83-tól a Kazinczy utcában, nem messze a mai épülettől a Chevra Kadisát, vagyis a temetkezéssel foglalkozó szervet. Az ortodox hitközség 70 évnyi virágzására utal az a tény is miszerint a 20-as évek végére az 50.000 lélekszámúra duzzadt közösség már több, mint 20 imaházat tartott fent. (Ezek közül kettő, a Teleki téri, valamint a Hegedűs (akkoriban Csáky) utcai zsinagógák ma is működnek.) Eddigre a hitközség számos további egyletet, szervezetet, intézményt üzemeltetett: nőegyletet (1910-től), kórházat a Városmajor utcában (1920-tól), szeretetkórházat a Kertész utcában (1912-től), a szegények élelmezésével foglalkozó Orthodox Népasztal Egyesületet (1914-től), valamint további számos segélyezéssel, ösztöndíjazással, szociális ügyekkel foglalkozó szervet.