Oktatás

 

Az oldalon megjelenő anyagok és eszközök legelső sorban oktatási céllal jöttek létre. Éppen ezért minden tanárt és oktatót arra biztatunk, hogy alkalmazza, használja az oldalon található tartalmakat. A magyarországi zsidó történelem és örökség témájában könnyű elmerülni, sőt akár útvesztőbe is kerülni – ez az oktatási platform remélhetőleg segítségül szolgál majd mindazoknak, akik alkalmanként vagy akár rendszeresen, mélyre hatóan akarnak foglalkozni ezekkel a témákkal.

Azok számára pedig, akik az itt olvasottak hatására vagy más indíttatásból valamilyen projektmunka keretében akarnak foglalkozni diákjaikkal az örökség témájával egy rövid módszertani útmutatót állítottunk össze. Ezt a segédanyagot igyekeztük úgy alakítani, hogy az arra vállalkozó tanároknak/oktatóknak már a kezdeti lépésektől fogva gyakorlati kapaszkodót is nyújtsunk, példákkal és konkrét tapasztalatokkal alátámasztva a leírtakat. A Haver Alapítvány több mint 10 éve foglalkozik az örökség témájával diákoknak tartott foglalkozások, oktatási programok keretében – ezekről részletesebben itt olvashatsz.

 

Mi az örökség?

Az örökség sok mindent magába foglalhat, ami a múltból származik, amit értéknek tekintünk és amit tovább szeretnénk adni a következő generációknak. Lehet egyéni vagy kollektív emlékezet, élmény, egy közösség története, kulturális hagyomány vagy akár nyelvi emlék is. De lehet a körülöttünk lévő fizikai világ egy-egy eleme, mint például egy történelmi helyszín, kegyhely vagy emlékhely, épület, utca, szobor, múzeumi gyűjtemény, használati- vagy dísztárgy stb.

A fiatal generációk tagjai sokszor nincsenek teljesen tisztában azzal, mit is jelent pontosan az örökségez pedig gátolja őket, hogy a témával mélyebben foglalkozzanak. Első lépésként mindenképpen fontos, hogy a diákok az örökség fogalmát saját közegükben, saját fogalomrendszerükben tudják elhelyezni.

 

Az örökség összekötése az itt és mosttal

Ahhoz, hogy fiatalokat sikeresen be tudjuk vonni az örökség témájával foglalkozó projektmunkákba, első sorban közel kell őket hoznunk a témához, és megpróbálni azt a mostani életünkhöz, az itt és mosthoz közelíteni. Tegyük fel, hogy egy gimnáziumi diák azt a feladatot kapja, hogy hasonlítsa össze egy ma élő és egy 100 évvel ezelőtt élő kamasz életét. Egy ilyen egyszerű és feltételezhetően a többség számára érdekes feladattal számtalan más kérdéskört (kultúra, divat, ízlés, történelem, társadalom) tudunk megnyitni, melyek egy absztraktabb környezetben sokkal nehezebben felvethetőek. Ilyen fajta kutatásokban segíthetnek a szűkebb vagy tágabb környezet idősebb tagjai is – az ő jelenlétük és bevonásuk szintén könnyen megfoghatóvá tehet egy-egy örökséggel kapcsolatos kérdéskört.

A sikeres örökség-projektek egyik kulcsa, hogy a diákok már meglévő képességeire építenek (zene, fotó, képzőművészet, sportok stb.). A diákok bevonását ugyanakkor az is nagyban segíti, ha a projekt kiinduló eleme kapcsolható a helyi közösség életéhez, releváns a közösség élete szempontjából. Ezen kívül fontos, hogy egy-egy ilyen projekt valamilyen terepmunkát is magába foglaljon. Egy emlékhely, városrész vagy szakrális tér felkeresése számtalan lehetőséget rejt magában, és remek eszköz lehet, hogy a diákok kiszakadva a hagyományos közegükből, új világokat fedezzenek fel akár valamilyen kétkezi feladat aktív résztvevőiként.

Mint minden projektmunka, egy örökséggel foglalkozó is számos új képességek elsajátításához járulhat hozzá, mely szempont a mai teljesítményorientált iskolai-szocializációs közegekben messze nem elhanyagolható.

 

Egy örökség-projekt előkészítése

Az előkészítés során többféle kérdés is felmerülhet a projekt vagy csoportmunka gyakorlati megvalósításával kapcsolatban, ennél azonban lényegesen fontosabb, hogy mennyi hangsúlyt fektetünk a koncepció és a tartalom kialakítására. Bizonyítottan hatékonyabb lesz a diákokkal való közös munka, ha már a munka legkorábbi tervezési fázisába bevonjuk őket. Ez természetesen jelenti a diákokkal való közös gondolkodást a projekt koncepciójáról és elérendő céljairól is. Ha mindezekről sikerült közösen döntenünk, elkezdődhet a megvalósítási folyamat megtervezése, mely során szintén fontos a diákok teljes körű bevonása. A feladatok és felelősségek megosztásával a résztvevők sokkal aktívabban és nagyobb kedvvel fognak majd bekapcsolódni, ami az ilyen típusú projektek sikerességének talán első számú kulcsa. A tanár/oktató feladata ebben a kérdésben a megfelelő koordináció, és annak biztosítása, hogy mindenki olyan feladatot és a szerepet kap, ami hozzá illik, s amivel kényelmesen érzi magát.

 

Néhány példa örökség-projektek helyszíneire

Épített környezet

Történelmi helyszínek

Emlékhelyek

Képzőművészeti alkotások

Kegyhelyek és szakrális helyszínek

Kulturális kötődésű helyszínek

Közösségi terek és helyszínek

 

Néhány példa a témák feldolgozásának módjáról és eszközeiről

Vezetett séta

Megfigyelés és lejegyzés

Interjú

Film

Képzőművészet

Zene

Kutatás

Színi előadás

Gyűjtés és gyűjtemények

Online felületek és közösségi média

Megőrzés és védelem

Helyreállítás

 

Ötlettől a megvalósításig

A projekt tervezésekor fontos, hogy tudjuk mi az a hatás vagy változás amit el kívánunk érni az adott csoporttal, és mi az, amivel a projekt hozzájárul a tágabb környezetében bekövetkező változáshoz. Mindehhez fontos, hogy legyenek konkrét, jól megfogható és behatárolható céljaink, legyen szó minőségi vagy mennyiségi célokról, ráfordított időről, az élményről, vagy éppen a megszerzett tudásról. Értelemszerűen ezeknek a céloknak egybe kell vágniuk a diákok igényeivel, kapacitásával és a megvalósítás körülményeivel, feltételeivel. Miután megfogalmaztuk a céljainkat próbáljuk meg végiggondolni, hogy milyen befektetett munkára lesz szükségünk, hogy azokat elérhetőek legyenek. Ha hosszabb távú csoportmunkában gondolkodunk, érdemes akár ütemtervet is készíteni, melyben lépésről-lépésre lejegyezzük az adott feladatokat és a feladatok felelőseit. Hogy minél gördülékenyebben tudjunk eljutni az ötlettől a megvalósításig fontos az állandó értékelések és visszajelzés, és az ezek alapján történő esetleges korrigálások.

 

Hogy mások is tudjanak róla…

 Ha már megvalósítottunk egy izgalmas és érdekes örökség-projektet, esetleg valamilyen konkrét eredményt is elértünk, és létrehoztunk valamit, fontos, hogy ezt másokkal is megosszuk az adott közösségen belül, vagy akár szélesebb körben is. Az online csatornák és közösségi oldalak remek lehetőséget biztosítanak a közös munkánk láthatóvá tételére, a létrehozott, kézzel fogható eredményeket pedig mindenképpen érdemes másoknak is bemutatnunk. Ne felejtsük, lehet, hogy a mi projektünk hatására, mások is szívesen kezdenek hasonló munkába.