Gozsdu Udvar

 

A Gozsdu udvar a történelmi zsidónegyed egyik legkülönlegesebb helyszíne. Nemcsak építészetileg és urbanisztikailag, de közösségi és kulturális szempontból is jelentős része a VII. kerületnek. Hasonló átjáróházat többet is találunk a negyedben, illetve Budapest más pontjain is, méretei és kialakítása, valamint a hozzá kapcsolódó történetek miatt azonban a Gozsdu udvar egyedülálló ezek közül. Nevét Gozsdu Manóról, vagyis Emanuil Gojdu román ügyvédről és országgyűlési képviselőről kapta, aki végrendeletében tetemes vagyont hagyott a nevét viselő (Fundatiunea lui Gojdu) alapítványra. A szervezet 1870-től közel 50 éven keresztül több ezer romániai hallgatót támogatott ösztöndíjjal egyetemi tanulmánya elvégzésében.

Ez az alapítvány volt a Gozsdu udvar építtetője is. Az épületegyüttes tervezője Cziegler Győző – nevéhez fűződik, többek között, a Hunyadi téri vásárcsarnok, a Műszaki Egyetem Gellért téri épülete, a Széchenyi fürdő, valamint több átjáróház is a VI., VII. és VIII. kerületben. A 240 méter hosszú hatudvaros Gozsdu udvar a Király utcát és a Dob utcát köti össze, mai formájában 1-1 kijárattal rendelkezik a Holló utca, valamint a Madách tér felé. A mai kialakítástól eltérően, a korabeli tervek alapján több, mint 40 üzlethelyiséget alakítottak ki a Gozsdu udvarban, ugyanakkor viszonylag kevés, ám nagyobb méretű, 3-4 szobás lakást. Az ezüst- és aranyművességéről is ismert szomszédos Holló utca miatt számos ötvös és vésnök műhely, valamint üzlet kapott helyet a Gozsduban, ezen kívül textil- és egyéb kiskereskedők.

A Gozsdu udvarhoz közvetlenül kapcsolódik a Holló utca 8. szám alatti, Hild József által tervezett épület, mely a mai napig használatban van – itt találhatjuk a Román Ortodox Egyházközösség kápolnáját.  Falán Gozsdu Manó kétnyelvű emléktábláját láthatjuk, melyet születése 200. évfordulóján emeltek. A Gozsdu Alapítvány működése a trianoni békeszerződést követően egyre nehezebbé vált, majd a II. világháború utáni kommunista hatalomátvétellel szinte teljesen abbamaradt. Az alapítvány vagyonát (ingatlanjait is beleértve) államosították, működését ezzel évtizedekig ellehetetlenítették, a rendszerváltást követően pedig korábbi tetemes vagyonából csupán a Holló utcai ingatlant kapta vissza a szervezet. Emiatt a 2000-es években többször is, legutóbb 2008-ban az alapítvány egy magyar állam elleni bírósági pert helyezett kilátásba. A Gozsdu udvar mai formáját 2008-ban nyerte el, ekkora készült el egy grandiózus ingatlanberuházás keretében az épületegyüttes felújítása, mely sajnos csak részben felel meg a jogosnak tekinthető esztétikai szempontoknak és elvárásoknak. A Gozsdu udvar a 2000-es évek végétől kezdve egyre népszerűbb szórakozási helyszín a belvárosban, ma számtalan étteremnek, kocsmának, szórakozóhelynek ad otthont. Az utóbbi években Belső-Erzsébetváros bulinegyeddé alakulásában is kiemelt szerepe volt a Gozsdu udvarnak, így – még ha bizonyos minőségromláson keresztül is ment – valamilyen formában ma ismét központja, meghatározó helyszíne a történelmi zsidónegyednek.