Raoul Wallenberg Emlékpark
A Dohány utcai zsinagóga közvetlen környezetében több látnivalót is találhatunk. A Zsidó Múzeumtól induló árkádsor végén a Hősök temploma áll, az árkádon belül egy sírkertet láthatunk, a kisebb zsinagóga és a Wesselényi utcai hitközségi épület között pedig a Raoul Wallenberg emlékparkot, közepén a Varga Imre által tervezett emlékfával.
Mind a zsinagóga, mind pedig a körülette lévő helyszínek, nagyban kapcsolódnak a holokauszt budapesti eseményeihez, azon belül is, a budapesti gettó történetéhez. A nyilas hatalomátvételt követően, 1944 novemberében egy belügyminiszteri rendelet mintegy 70.000 zsidónak minősített magyar állampolgárt kényszerített gettóba vonulásra. Az alig fél négyzetkilométeres fallal és palánkokkal körbevett területbe a Dohány utcai zsinagóga is beleesett. A gettóban uralkodó embertelen körülmények (éhínség, betegségek, karhatalmi erőszak) miatt több ezer ember vesztette életét. Így vált a Klauzál tér, valamint a Dohány utcai zsinagóga kertje a gettóban elpusztultak tömegsírjává. A gettó január 18-i felszabadulásakor több ezer temetetlen halottat találtak – a korabeli képek tanúsága alapján a holttestek halomban álltak a zsinagóga udvarán. A zsinagóga udvara az események kényszerűségéből sírkert lett, mely teljesen egyedi az egész világon. A zsidó vallási hagyomány ugyanis meglehetősen szigorúan szabályozza a halottakkal való foglalkozást, érintkezést – ennek szellemében a temetőt mindig távol a zsinagógától kell kialakítani.
A rendszerváltást követően, 1991-ben állították a zsinagóga hátsó udvarán látható, szomorúfűzfát formáló emlékmű-szobrot. Varga Imre műalkotását és a szobor felállítását a Tony Curtis által alapított Emmanuel Foundation támogatta. Az emlékmű az Életfa nevet kapta – leveleibe a magyarországi holokauszt áldozatainak neve van gravírozva, körül-belül 30.000. Az emlékezők általi hozzájárulás a zsinagóga felújítási alapjába került be. A zsinagóga mögötti tér a svéd embermentőről, Raoul Wallenbergről kapta nevét, aki vészkorszak alatt több ezer ember életét mentette meg. Wallenberg mellett más embermentőként tevékenykedő nyugati diplomaták, például Girgo Perlasca vagy Angelo Rotta emléktáblái is láthatóak a parkban.
