Fröhlich Cukrászda
A Dob utca 22. szám alatti épületben áll több, mint 60 éve Magyarország egyetlen ma is működő kóser cukrászdája.
A Holló utcáig elnyúló, meglehetősen nagyméretű sarokházat 1892-ben építették Léderer Gusztáv tervei alapján, a megrendelő egy iparos család volt. A földszinti utcafronton már a kezdetektől fogva üzletek, kávézók, vendéglő sorakoztak egymás után. Az udvarra épített három darab kemence biztosította a kóser pékség zavartalan működését, melyet kezdetben Friedmann Salamon, később a Weisz- , majd 1953-tól a Fröhlich-család üzemeltetett. A kínálat némiképpen persze változott az évtizedek során, ennek eredményeként ma már elsősorban cukrászsüteményeiről híres a Fröhlich.
Az épületben működő élelmiszerboltok mellett (kóser füstölde, kávémérés, pékség), szintén itt kapott helyet egy ortodox zsidó egylet, mely imatermet és jesivát tartott fent az első emeleten egészen a második világháborúig. A háború és a vészkorszak, ahogy a negyed más zsidó vonatkozású helyszíneire is, a Dob utca 22. alatt álló ház történetére is rányomta a bélyegét. A korábban virágzó zsidó élet, a közösségek és a vállalkozások egy kivétellel nem tudtak fennmaradni akkora veszteségek után. 53-as megnyitásától kezdve a Fröhlich cukrászda a szocializmus évei alatt is végig fenn tudott maradni, ami meglehetősen egyedinek mondható nem csak a negyed, de az egész főváros viszonylatában. Az állampárti időkben az egyházak és a vallási élet visszaszorításával a zsidó közösségek, a zsidó intézményrendszer, valamint a vallásos élethez szükséges infrastruktúra tovább zsugorodott.
A cukrászda belső tere és mai kialakítása nosztalgiázó hangulatot teremt. Kínálatában hagyományos magyar és zsidó édességeket is találunk, a zsidó ünnepek alkalmával, pedig az azokhoz kötődő, akkor fogyasztandó süteményeket és pékárut. Fröhlich György 2010-es halála óta a cukrászdát lánya üzemelteti.
A kóserságról
A vallásos zsidó élet egyik központi eleme a kóser étkezés, melyet elsősorban tórai parancsolatok szabályoznak. (5 Mózes 12, 14) A kóser szó héberül megfelelőt, helyeset jelent. A kósersági szabályok egyrészt vonatkoznak a fogyasztható ételekre, elsősorban az állatokra (5 Mózes 14:3-21), másrészt ezeknek az állatoknak a levágására és feldolgozására (5 Mózes 14:16), valamint az ételek fogyasztásának módjára (5 Mózes 14. 21). Az Európában fogyasztott húsok közül fogyaszthatónak minősül a marha, a baromfi és a pikkelyes halak. Ugyanakkor tiltás vonatkozik az állatok egyes testrészeinek elfogyasztására. A gyümölcsök és zöldségek általában kósernek minősülnek, hacsak nem rohadtak, férgesek vagy nem érintkeznek nem kóser étellel. A kóser háztartásban szigorúan elkülönítve fogyasztják a tejes és húsos ételeket, valamint az ezek tárolásához, elkészítéséhez vagy fogyasztásához használt eszközöket is – ez a szabály az alábbi tórai parancsolatban gyökeredzik: “A gödölyét ne főzd meg anyja tejében.” (5 Mózes 14:21). A gyakorlatban tehát aki kóser háztartást vezet külön hűtőt, sütőt, étkészletet használ a húsos és tejes ételekhez. Az úgynevezett párve (semleges vagy páros) ételek húsos és tejes ételekkel is fogyaszthatók – ilyenek pl. a gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék vagy a tojás.
