Kazinczy Utcai Zsinagóga
A Kazinczy utcai zsinagóga és a hozzá tartozó épületegyüttes nemcsak a magyarországi zsinagógaépítészetnek, de a hazai szecessziós építészetnek is kiemelkedő alkotása. A körül-belüli 1000 fős befogadóképességével a Kazinczy utcai Magyarország legnagyobb ortodox zsinagógája. A zsinagógát és az épületegyüttest a Löffler testérpár tervezte a Budapesti Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség számára. A zsinagógához tartozó épületekben kapott helyet a közösség iskolája, óvodája, jesivája, népkonyhája, kóser boltjai, rabbilakásai és a hitközség székháza is.
A Kazincy utcai ortodox zsinagóga a pesti zsidó háromszög harmadik csúcsa, a Dohány és a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógák mellett a zsidónegyed harmadik, legkésőbb épült nagy zsinagógája. A zsinagóga épülettömbje szépen illeszkedik a Kazinczy utca kanyarulatába (az egyetlen kanyarulattal rendelkező utcarész a negyedben), így már távolról is látható vöröstéglás homlokzata. Ugyanakkor a geometrikus díszítőelemek, és a faragott kőből készült ablakkeretek visszafogottabbak hatást kölcsönöznek az épületnek. A főhomlokzaton az első emeleti ablakok között láthatjuk a kőtáblákat, feljebb a növény-motívumokkal és Dávid-csillagokkal díszített pártázat alatt pedig egy Mózes első könyvéből származó idézetet: „Milyen félelmetes ez a hely; nem más ez, mint Isten háza és ez az ég kapuja.”
Némileg kontrasztban a külső kialakítással, a zsinagóga belseje gazdagon díszített és meglehetősen színes. A belső tér kialakítása követi az ortodox hagyományokat, a tóraolvasó emelvény (bima) középen helyezkedik el, a zsinagóga keleti fala pedig, a műmárvány oszlopokkal közrefogott frigyszekrénnyel együtt a Jeruzsálemi Szentély kialakítására emlékeztet. A frigyszekrény előtti emelvényen található a főrabbi széke. Az építészeti megoldások mellett kimagasló iparművészeti munkákkal találkozhatunk a zsinagógában: a kandeláberek és csillárok Kulcsár Sándor munkái, a színes üvegek pedig Róth Miksa műhelyében készültek.
A zsinagóga mögötti udvaron találhatjuk azt a kovácsoltvas vázat, mely az esküvők alkalmával a hüpe (baldachin) funkcióját tölti be. Az esküvőn a hüpe szimbolizálja a friss házasok új közös otthonát. Az ortodox hagyomány szerint az esküvőt a szabad ég alatt kell tartani, mely az egyik magyarázat szerint egy bibliai idézetre, Isten Ábrahámnak mondott áldására megy vissza: „Tekints csak fel az égre és számláld meg a csillagokat, ha meg bírod azokat számlálni.” (1Mózes 15-5)
A Kazinczy utcai zsinagóga első főrabbija Reich Koppel volt. Reich főrabbit Ferenc József királyi tanácsosi címmel tüntette ki, 89 éves korában, 1927-ben pedig felsőházi képviselő lett. Az akkori szabályok szerint a felsőház alakuló ülésén a korelnöknek, vagyis a főrabbinak kellett volna elnökölnie, de az akkori politikai hangulatban ez szinte elképzelhetetlennek tűnt, így az ülés előtt Reich Koppelt arra kérték, hogy ne jelenjen meg a felsőházban. 1965-ben Mojse Weiszt választották a zsinagóga főrabbijává. Mojse Weisz feleségét és 8 (!) gyerekét is elvesztette a holokausztban, mégis visszatért Magyarországra, és az országot 1956-ben sem hagyta el. Egészen 1982-es haláláig igyekezett a szocializmus nem túl kedvező évtizedeiben is megtartani a közösséget, fenntartani a közösség infrastruktúráját, és a vallásos zsidó élet szempontjából szinte legfontosabb tényezőt, a kóserság feltételeit megteremteni.
