A zsidó ünnepekről

A zsidó ünnepekről mind nyomtatásban, mind elektronikus formátumban magyarul is sok anyag található. Mégis indokoltnak tűnik egy újabb oktatási anyag közzététele, hiszen a Haver Alapítvány ünnepekről szóló anyaga egyedi, újszerű szempontból közelít e témához. Az ünnepi szokások gyakorlati megismertetése helyett a zsidó és nem-zsidó olvasók számára egyaránt érdekes, erkölcsi, társadalmi és történelmi kérdéseket próbáljuk meg bemutatni, illetve elsősorban a zsidó ünnepek korunk embere számára is releváns értékeit fogjuk tárgyalni.

Célunk, hogy a zsidó ünnepek tartalmáról, üzeneteiről, hagyományairól szóló, megbízható ismeretanyagra alapozott párbeszédre teremtsünk lehetőséget. Oktatási anyagunk olyan háttéranyagot nyújt, mely egyaránt felvet régi és új dilemmákat, kérdéseket, illetve alkalmat ad továbbgondolásra és egyéni válaszlehetőségek felfedezésére. Semmiképpen nem kívánjuk azt sugallni, mintha birtokában lennénk a mindenki által elfogadható, és elfogadandó válaszoknak, anyagunk háttérismeretet szolgáltat és kritikai gondolkodásra, egyéni kérdésfelvetésre és bátor, önálló válaszok keresésére kíván buzdítani.

Purim

Purim ünnepének neve az akkád puru, azaz sors szóból származik. Az ünnep időpontja ádár hónap 14-e (Jeruzsálemben ádár 15-e), a polgári naptár szerint e dátum februárra vagy márciusra esik. Purimot gyakran zsidó farsangnak is nevezik. Az ünnep keletkezésének történetét nem a Tórában, hanem a Biblia egyik utolsóként írott könyvében, Eszter tekercsében találjuk.

Részletes leírás itt

Pészách

Pészách ünnepének több neve is van, és a nevek magyarázatán keresztül fogjuk ismertetni az ünnep különböző jelentéseit. A pészáchhoz kötődő parancsolatok közül az egyik legfontosabb, a kovászos étel fogyasztásának tilalma már niszán hónap 14-én érvénybe lép, de az ünnep valójában csak niszán 15-én kezdődik el, és hét (Izraelen kívül nyolc) napon át tart.

Részletes leírás itt

Sávuot

Sávuot a három zarándokünnep közé tartozik. Az ünnepnek a Tórában és a zsidó hagyomány későbbi forrásaiban több neve van is van, ezek közül a legfontosabbakat fogjuk áttekinteni. A sávuot, azaz a „hetek” elnevezés (lásd pl. Mózes II. 34:22) arra utal, hogy ez az ünnep hét héttel követi pészáchot. A két ünnepet az ómerszámlálás köti össze.

Részletes leírás itt

Ros hásáná

Ros hásáná, azaz a zsidó újév ünnepével kezdődik meg a jom kipurig tartó megtérés tíz napja (עשרת ימי התשובה – ászeret jámé hátsuvá), ez az időszakot félelmetes napoknak (ימים נוראים – jámim noráim) is nevezik.  Ebből csakúgy, mint az ítélet napja elnevezésből (ez ros hásáná másik neve) egyértelmű, hogy a zsidó újév szellemében alapvetően különbözik a polgári újév, a szilveszter hangulatától. A zsidó hagyomány szerint ezen az ünnepen az elmúlt év cselekedetei alapján Isten ítéletet hoz arról, hogy mi lesz a világ sorsa az elkövetkező évben. Ros hásáná, melynek időpontja tisré hónap első és második napja, elsősorban a megtérés, az önvizsgálat és a közösségi illetve az egyéni élet újragondolásának időszaka.

Részletes leírás itt

Jom kipur

Jom kipur napján ér véget a ros hásánával kezdődő, a megtérés tíz napjának (עשרת ימי התשובה – ászeret jámé hátsuvá) nevezett időszak, melyet félelmetes napoknak (ימים נוראים – jámim noráim) is hívnak. A zsidó vallás talán legismertebb ünnepe jom kipur, amelyet magyarul az engesztelés napjának, vagy hosszúnapnak is neveznek. A nap legfontosabb parancsa a megtérés. A ros hásánákor megkezdett önvizsgálati és önjobbítási folyamatnak ez a csúcspontja és a beteljesedése. A zsidó vallási szabályok erre a napra teljes böjtöt (ez egyaránt jelenti az evés és az ivás tilalmát) és a fizikai örömöktől való önmegtartóztatást írnak elő, ezzel is serkentve a megtérésre.

Részletes leírás itt

Szukot

Szukot (סוכות) a három zarándokünnep közé tartozik. A szukot szó jelentése: sátrak; ezért nevezik magyarul gyakran Sátoros ünnepnek. Az ünnep mezőgazdasági szempontból jelentős aspektusára utal másik neve: A betakarítás ünnepe (héberül: חג האסיף – chág háászif).

Szukot az utolsó az őszi nagyünnepek sorában, tisré hónap 15-én kezdődik és tisré 21-éig tart, majd rögtön utána kezdődik egy szorosan hozzá kapcsolódó, de önálló ünnep: smini áceret. Izraelben szukot első, Izraelen kívül első két napja főünnep, a következő napok pedig az ünnepi időszak hétköznapjai (héberül חול המועד – chol hámoéd), a magyarul – kissé pontatlanul – félünnepnek nevezett napok. Szukot hetedik napjának külön neve van: hosáná rábá.

Az ünnep legjellegzetesebb parancsolata a sátorban lakás és az ünnepi csokor (ארבעת המינים – árbáát háminim) kézbevétele valamint megrázása.

Részletes leírás itt

Hanuka

Hanuka (חנוכה) noha vallási szempontból a csekélyebb jelentőségű a Tórában említett ünnepeknél, egyike a legismertebb zsidó ünnepeknek. Meglehetősen későn (i.e. 2. század) keletkezett, és a Szeleukida görög-szír hatalom (és a velük szövetkező hellenizált zsidók) ellen vívott győztes szabadságharcra emlékeztet. A háborút a Chásmoneus család tagjai vezették, akiket Makkabeusoknak is neveztek, hanuka történetét a Makkabeusok könyvei mesélik el, amelyek a zsidó Bibliának nem képezik a részét (benne vannak viszont a Katolikus Bibliában, amely több, a zsidó kánonból kimaradt könyvet is magába foglal). A görögök bálványimádó kultuszt vezettek be a Szentélyben, ezért Jeruzsálem visszafoglalása után a Szentélyt újból fel kellett avatni ahhoz, hogy ismét az Örökkévalót, Izrael Istenét szolgálhassák benne, erre utal a hanuka szó (igazság szerint chánukának kellene ejteni), amely felavatást jelent.  Az ünnep kiszlév hónap 25-től tévét 2-ig tart, legjellegzetesebb szokása az ünnepi gyertyagyújtás, hanuka minden estéjén az előző estéhez képest eggyel több gyertyát gyújtanak meg.

Részletes leírás itt

Tu bisvát

Tu bisvát egyike a legkönnyebben megtartható és ugyanakkor legélvezetesebb zsidó ünnepeknek.

A tu bisvát elnevezés azt jelenti, hogy svát hónap 15-ik napja. (A tu szócska két héber betű, a tet és a vávösszeolvasásából ered, e két betű számértéke 15.) Svát hónap a bibliai hónapok közül a tizenegyedik, és elnevezése a babilóniai diaszpórából származik. A mai zsidó időszámítás szerint a naptári újév a bibliai hetedik (mai nevén tisré) hó első napjától, ros hásánától kezdődik. Az évszámok szempontjából ez a zsidó újév. Svát az ötödik hónap ros hásánáután.

Részletes leírás itt